1945. június 12-én az Embertani Tár megkezdte működését.
Az „előzmény-gyűjteményekben”, tehát a Néprajzi Tár Embertani Gyűjteményében és a Régészeti Tár Embertani Gyűjteményében önálló embertani szakkönyvtár nem létezett. Az önálló Embertani Tár megalakulásakor 95 darab könyv képezte az embertani könyvtárat. Ehhez sikerült 200 kötet embertani témájú könyvet megszerezni az Országos Magyar Természettudományi Múzeum által megvásárolt, néhai dr. Pongrácz Sándor (1888–1945) főigazgató szakkönyvtárából. A Bibliográfiai Központtól1 (1923–1945 között működött) 6 különlenyomatot, vétel útján 16 könyvet, ajándékozás révén 18 könyvet és 3 folyóirat példányt sikerült szerezni, így az Embertani könyvtár állománya 1945. december 31-én 329 könyvtári dokumentum volt.
A következő évben az Embertani könyvtár 25 kötettel gyarapodott, így 1946. december 31-én 354 könyvtári dokumentumból állt az állomány. Mivel ebben az évben a folyóiratokat nem sikerült gyarapítani, ezért segítséget kértek a Bibliográfiai Központtól, a Cambridge University Press-től és a Musée de l'Homme-tól is. Mint a jelentésben bizakodóan írták a „békeviszonyok mielőbbi bekövetkezése valószínűleg lehetővé teszi majd a szakkönyvtár intenzívebb gyarapítását is.”
1947-ben, az első és egyetlen Magyarországon megjelenő embertani kiadvány (sajnos csak két füzetszám jelent meg), az Acta Anthropobiologica első füzetéért cserébe számos külföldi intézet illetve vezető professzor küldött embertani dolgozatokat, kiadványokat. Többek között az itt felsorolt antropológusokkal állt cserekapcsolatban az Embertani Tár ebben az évben: Henri Victor Vallois (1889–1981) Párizs, Gunnar Dahlberg (1893–1956) Uppsala, Kay Birket-Smith (1893–1977) Koppenhága, ? Olbrecht (?–?) Brüsszel, Francois Twisselmann (?–?) Brüsszel, Hermann J. Braunholtz (1888–1963) London, John L. Myres (1869–1954) Oxford, Robert Routil (1893–1955) Bécs, Otto Schlaginhaufen (1879–1973) Zürich, Eugene Pittard (1867–1962) Genf, E. Hanhart (?–?) Zürich, Bozo Skerlj (1908–1961) Ljubljana, Franjo Ivanicek (?–?) Zágráb, ? Godiczky (?–?) Posen, Kazimierz Stolyhwo (1880–1966) Krakkó, Sergio Sergi (1878–1972) Róma.
Az így létrejött intenzív cserekapcsolatoknak köszönhetően, a legújabb nemzetközi antropológiai kutatásokról is ismeretet szerezhettek a hazai embertani kutatók.
Az intézeti dotációból a nem cserélhető biológiai és embertani folyóiratokat az IBUSZ útján hozatták meg. [Bármit is jelentsen ez...] Így kerültek az embertani könyvtárba többek között a Man, a L'Anthropologie, az Archives Suisses d'Anthropologie Générale, a The Journal of the Royal Anthropological Institute of Great Britain and Ireland, valamint a Bibliográfiai Központ közvetítésével az American Journal of Physical Anthropology és az Anthropological Papers of the American Museum of Natural History folyóiratok. [ha csak 1945-ig működött a Bibliográfiai Központ, akkor hogyhogy rajtuk keresztül bővült az állomány?]
További 128 kötetet vétel útján sikerült megszerezni, valamint az Őslénytár is átadott 50 darab ősembertani és kraniológiai témájú különlenyomatot, így az Embertani Tár könyvtára 741 tétel könyvet, folyóiratot és különlenyomatot tartalmazott 1947. december 31-én. Az embertani könyvtári rész beszámolójához még ezt írták: „A rendszeres katalogizálás, szakozás a közeljövőben esedékes.”
1948-ban az embertani könyvtár tovább gyarapodott. A Főigazgatóság támogatásával megvásárolták Zichy István könyvtárából a történeti embertannal kapcsolatos munkákat (30 kötet), majd özvegy dr. Balogh Bélánétól a férje hagyatékából kiválogatott antropológiai dokumentumokat, vagyis az Anthropologischer Anzeiger 20 évfolyamát, Verhandlungen der Deutschen Gesellschaft für Rassenforschung 12 évfolyamát és az Archiv für Anthropologie 10 évfolyamát, valamint 40 darab embertani témájú különlenyomatot.
A teljesség igénye nélkül ebben az évben az alábbi kutatókkal állt cserekapcsolatban az Embertani Tár: W. C. Osman Hill (1901–1975) Kanada, Marius Barbeau (1883–1969) Kanada, Diamond Jenness (1886–1969) Kanada, John C. Boileau Grant (1886–1973) Kanada, Corrado Gini (1884–1965) Róma, Giuseppe E. Genna (?–?) Firenze, E. Hanhart (?–?) Zürich, Bozo Skerlj (1908–1961) Ljubljana, Kaarlo Hildén (1893–1960) Helsinki, Thomas F. McIlwraith (1899–1964) New York, J. A. Böök (?–?) Koppenhága, Josef Weninger (1886–1959) Bécs, Robert Routil (1893–1955) Bécs, Otto Schlaginhaufen (1879–1973) Zürich, Herman Lundborg (?–?) Lund, Kay Birket-Smith (1893–1977) Koppenhága, Francois Twisselmann (?–?), Brüsszel, Kazimierz Majewski (1903–1981) Krakkó és a Vikind Found, New York.
Csere és vétel útján 220 kötet volt a gyarapodás. Mivel a jelentésben összesítés nem történt, így 961 tétellel számolok.
Az Embertani Tár szakkönyvtára 1949-ben 269 tétellel bővült, vétel, csere és ajándékozás útján. Különösen jelentős volt a Magyar Természettudományi Társulat megszüntetése miatt, az onnan megszerzett kiadványok száma. Panasz fogalmazódott meg az antropológusok felől, hogy a Múzeum Központi Könyvtára próbáljon meg több friss és újonnan megjelenő tudományos szakmunkát megszerezni, mert ezek nélkül a tudományos munka ellehetetlenül. Többek között azt a kérést is tolmácsolják a jelentésben a múzeumi vezetés felé, hogy könyvtári igényeket kielégítő könyvszekrényeket is szükséges lenne beszerezni, mert a jelenlegi és magántulajdont képező könyves állványaikat elveszíthetik. Mivel a jelentésben összesítés nem történt, így 1230 tétellel számolok.
Az 1950, 1951, 1952 és 1953-as évekről nincsenek adataim.
Sajnos az 1954-es évről csak néhány szóban írnak: a kézikönyvtárat folyamatosan kiegészítette Lipták Pál és próbált minél több idegen nyelvű különlenyomatot megszerezni.
Az 1955-ös évről is csak egy mondatban emlékeznek meg a jelentésben: továbbra is Lipták Pál végzi a szakkönyvtárral kapcsolatos beszerzéseket, előjegyzéseket és kölcsönzéseket.
1956-ban is Lipták Pál végezte az embertani könyvtárral kapcsolatos munkákat. Az év folyamán jelentős folyóirat gyarapodást sikerült elérni szovjet antropológusok által, akik 1870-ig visszamenően megküldték kiadványaikat és fontosabb monográfiáikat. Az év vége felé sikerült még orvostudományi szakkönyveket is beszerezni. A könyvtár állományában az októberi és novemberi események következtében jelentősebb károsodás nem történt.
1957-ben az egész Embertani Tárnak, először ideiglenesen (Baross utca → József nádor tér), majd még ugyanabban az évben már véglegesen (József nádor tér → Bajza utca) költözni kellett, de erről már egy másik bejegyzésben fogok írni...
Ezúton is szeretném megköszönni a Központi Könyvtár minden munkatársának, hogy munkájukkal segítették ennek az írásnak a létrejöttét.
1 Bővebben az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központról az első évi (1923) jelentés alapján
| összeállította: Makra Szabolcs |
| Az oldal létrehozva: 2019-02-06 |
| Utolsó módosítás: 2019-02-07 |
 |
| Creative Commons 4.0 Magyarország Licenc Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! |
