Entz Béla orvos, patológus, egyetemi tanár
Kolozsvár 1877. március 10. – Pécsvárad 1959. január 14.
(fotó: Magyar Állatorvosi Panteon)
Kiindulás: "Patológiai elváltozások neolitikus, avar- és honfoglalás kori csontmaradványokon. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1948. márc. 22.)"
"Nyugdíjazása nem csökkentette alkotó erejét. Folytatta a már korábban megkezdett archeopathológiai tanulmányait és a Pécs körüli új-kőkorszaki temetők csontvázain észlelhető pathológiás elváltozásokkal foglalkozó munkája ezen a téren is úttörő jelentőségű. Ránk, tanítványaira vár a feladat, hogy ezt a kéziratban maradt hatalmas anyagot sajtó alá rendezzük." (Haranghy 1959, p.152)
"Több mint húsz esztendeje annak, hogy a magyar kórboncnokok nagy tanítómestere: Entz Béla megkezdte a Pécsi Múzeum csontanyagának vizsgálatát és ezzel Magyarországon elsőnek indította el a palaeopathológia művelését. Reméljük, hogy hamarosan nyomtatásban is megjelenhet alapvető könyve, amelyből részletesen megismerhetjük az avar, római és honfoglalástáji, valamint korai Árpád-kori csontvázakon végzett vizsgálatainak eredményeit. Halála óta a budapesti II. számú Kórbonctani Intézet folytatja a Pécsi Múzeum csontváz-anyagának félbemaradt feldolgozását. Vizsgálatainkról megjelent első dolgozatunkban is kegyelettel idézzük Entz Béla fennkölt emlékét." (Regöly-Mérei 1960, p.281)
"A történeti embertani anyag jövőbeni értékeléséhez fontos kiegészítést képeznek azok a paleopatológiai vizsgálatok, melyeket Entz B. és Regöly-Mérey Gy. végeztek el nagyszámú paleoantropológiai anyagon. Még kevéssé ismert, hogy Entz B. a neves orvos 1939–1957 között elsőként és intenzíven végezte a fűrészeléses és röntgen-paleopatológiai vizsgálatokat a baranyai avarkori anyag jelentős részén s az Árpád-kori anyag zömén. Ezt a munkát 1957 után az aeneolit anyagon és a római kori leletek egy részén Regöly-Mérei folytatta." (Tóth 1962, p.86)
"Élete végén a Pécs környéki, új kőkorszakból származó sírok feltárásán dolgozott, s a csontokon talált kóros jeleket írta le, nagy precizitással, kizárólag a morphológiai elváltozásokra támaszkodva, szigorú kritikával vonva le következtetéseit. A tudomány nagy kárára ez a munka nyomtatásban nem jelenhetett meg Entz váratlan halála, a konkurrencia féltékenysége és a tanítványok tehetetlensége miatt. " (Cseh 1977, p.575)
"1947-ben (70. születésnapján) hivatalosan is méltó ünneplésben részesült, ennek ellenére a következő évben mindenkit meglepve nyugdíjazták. Ekkor visszavonult Pécsváradra és a keleti Mecsekben feltárt avarkori leletek palaeopathológiai feldolgozásában élte ki fáradhatatlan aktivitását." (Lambrecht 1984, p.2695)
"[Az új pécsi régészeti kiállításhoz] Az embertani anyagot Entz Béla, akkor már nyugdíjas kórbonctan professzor válogatta és a rendezés munkájában is részt vett. Legendás tanára volt ő az orvostanhallgatóknak és jogászoknak sok éven át. Jól emlékszem, ahogy égnek meredő ősz hajával, elmaradhatatlan térdnadrágjában, szapora léptekkel igyekezett fel a raktárakba, hogy a munkának nekilásson." (Dombay 2000, p.96–97)
"Élete utolsó másfél évtizedében paleopatológiával foglalkozott. A zengővárkonyi ásatások relikviái a pécsi Janus Pannonius Múzeumban tekinthetők meg, csakúgy, mint kéziratban hátrahagyott feljegyzései." (Jobst 2001, p.35)
"A raktáron őrzött emberi csontanyag 20.000 darabot tesz ki. E csontanyagot dr. Entz Béla egyetemi tanár vizsgálta meg és dolgozta fel kórtani szempontból. A továbbiak során ma élő személyekről készült fényképek segítségével, emberi csontanyag és részletes magyarázószöveg nyomán tanulmányozható Baranya megye árpádkori és avarkori népességének antropológiai összetétele." cit. Dombay János: A Pécs-baranyai Múzeum régészeti kiállítása, é.n. (Nagy 2004, p.111–112)
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a kiindulásként megtalált akadémiai székfoglaló nem jelent meg nyomtatásban, viszont az abban összegyűjtött adatok a későbbiekben Regöly-Mérei Gyula írásaiban felhasználásra kerültek.
Irodalom
Cseh Imre 1977: Entz Béláról születésének 100. évfordulójára. – Orvosi Hetilap 118(10): 573–576. [URL: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/OrvosiHetilap_1977_03/?pg=22&layout=s]
Dombay Sarolta 2000: Apám emlékezete : Dombay János (1900–1961) – Pécsi Szemle 3(3): 92–99. [URL: http://www.pecstortenete.hu/images/pecsi_szemle/PSZ_2000_3/psz_2000_03_08_dombay_sarolta.pdf]
Haranghy László 1959: Entz Béla 1877–1959. – Magyar Tudomány (66) ÚF 4(3): 151–153. [URL: http://real-j.mtak.hu/159/1/MATUD_1959.pdf#151]
Jobst Kázmér 2001: Entz Béla (1877–1959) és Romhányi György (1905–1991). Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. – Orvosi Hírmondó szeptember-október: 32–36. [URL: http://aok.pte.hu/docs/hirmondo/pdf/okh_0110.pdf]
Lambrecht MIklós 1984: Entz Béla, a klinikai pathológia egyik hazai úttörője. – Orvosi Hetilap 125(44): 2694–2695. [URL: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/OrvosiHetilap_1984_10/?pg=201&layout=s]
Nagy Erzsébet 2004: A Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztálya : Töredékek 100 év történetéből. – Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 48-49 (2003-2004) [URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BARA_JPM_evkonyv_2003_2004/?pg=104&layout=s]
Regöly-Mérei Gyula 1960: Kórbonctani szempontok sírleletek torzult és torzított koponyáinak vizsgálatakor, különös tekintettel a domolospusztai leletre. – Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1959) [4]: 275–286. [URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BARA_JPM_evkonyv_1959/?pg=286&layout=s]
Tóth Tibor 1962: Baranya megye paleoantropológiai problémái. – Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1961) [6]: 85–90. [URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BARA_JPM_evkonyv_1961/?pg=88&layout=s]
Puder Sándor: Entz professzor 70 éves. (Orvosok Lapja, 1947)
E. B. (Orvosi Hetilap, 1959. 5.)
Frankl József: Adatok az Entz család történetéhez. (Kaposvár, 1977)
Frankl József: E. B. professzor tudományos működése. (Orvostörténeti Közlemények, 1979) 1978 86 107-111
Frankl József: A tanítvány szemével: E. B. (Orvosi Hetilap, 1980)
Lambrecht Miklós: E. B., a klinikai patológia egyik hazai úttörője. (Orvosi Hetilap, 1984)
Honti József: A hazai kórbonctan a két világháború között. (Orvostörténeti Közlemények, 1986)
Lambrecht Miklós: A kórbonctan hazai iskolái. (Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából. Bp., 1988)
| összeállította: Makra Szabolcs |
| Az oldal létrehozva: 2018-06-08 |
| Utolsó módosítás: 2018-06-11 |
 |
| Creative Commons 4.0 Magyarország Licenc Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! |
