Reguly Antal
1819. július 11. Zirc – 1858. augusztus 23. Buda
(fotó: Wikipedia, eredetileg: Vasárnapi Újság 1859)
"A 150 éve elhunyt Regulyról »A Magyar Tudományos Akadémia tagjai« címen megjelent életrajzi lexikon (Budapest, 2003, III/1064) szócikke szakági meghatározásként azt írja: »nyelvész és utazó«. Sem a cikk szerzőjének, sem a lektorálást végző szerkesztőknek nem tűnt fel Reguly etnográfiai, folklorisztikai és embertani szakiránya, felkészültsége. Pedig elegendő egy pillantást vetni publikált műveinek jegyzékére, hogy belássuk, Reguly elsősorban etnográfusnak tekintette magát, aki a népeket nyelvük, hagyományos műveltségük (népköltésük, életmódjuk, tárgykészletük) és embertani vonásaik tekintetében egyaránt vizsgálta. Már Eötvös József megírta róla, hogy: »Életének iránya fölött a véletlen határozott, mely őt a stockholmi könyvtárban Arvidson finn tudóssal összehozá, s őt a magyar s finn nyelvek között létező rokonságra emlékeztetvén, benne azon gondolatot ébreszté, hogy miután a magyar nép eredetének kérdése csak az észak népei és nyelveinek tanulmányozása által fejthető meg, ezt tűzze ki élete czéljául.« Ezt követően indult Finnországba, ahol Castréntől nyelvészetet (és nyelveket) tanult (1840), majd Szentpétervárra, ahol Karl Baer akadémikustól az embertani kutatások, a kraniometria metodikáját sajátította el (1841–1842). A Magyar Tudományos Akadémiának küldött leveleiben beszámolt tanulmányairól és kutatási terveiről. 1843 júliusában küldött levelében akadémiánk anyagi támogatását kérte a vogulok és az osztjákok földjére tervezett utazáshoz. Feladatait így vázolta: »Különös figyelmet kívánok fordítani e népek természettani viszonyaira is, s e népcsaládból egy koponya-gyűjteményt szerezni össze s gipsznyomatokat venni, minek csínját itt magamévá tettem.« Ezt a »tudományát« később Magyarországon is hasznosította. 1857-ben a Palócföldön végzett hathetes néprajzi és antropológiai terepkutatása során embertani megfigyeléseit, méréseit német nyelven rögzítette, etnográfiai jegyzeteit viszont magyarul írta, messze megelőzve korát az adatvédelem és a személyiségi jogok területén is...
...Első szerzeménye egy lapp öltözék volt, valamint egy lapp koponya...
... a Reguly-gyűjtemény első, részleges dokumentációja csupán 1954-ben jelent meg. (A Néprajzi Múzeum 2008 májusában egy félnapos kamarakiállításon mutatta be a gyűjtemény néhány még megmaradt darabját.)"
(Paládi-Kovács Attila 2009: Emlékülés Reguly Antal halálának 150. és Lakó György születésének 100. évfordulója alkalmából. – Nyelvtudományi Közlemények 106: 279–282.)
Fontos kiegészítések Reguly életével kapcsolatban. (Szíj Enikő: Reguly Antal életpályája. – Nyelvtudományi Közlemények 106: 283–289.)
"...antropológiai méréseket is végzett."
(Sof'ja Onina 2009: Reguly Antal obi-ugor gyűjtése. – Nyelvtudományi Közlemények 106: 300–305.)
"...többnyire évfordulós helyzetben szó esett az Urál-térképről (pl. Pápay 1906; Karelin 1996), de már palóc antropológiai és demográfiai gyűjtésének (Reguly – Selmeczi Kovács 1994) vagy obi-ugor dallamainak (Reguly–Lázár–Szíj 2000) publikálásához száz évnél is jóval több kellett. Az obi-ugor embertani kutatásokat végzett Regulyról pedig csak elvétve olvashatók kurta utalások (pl. Bartucz 1963; Reguly – Selmeczi Kovács 1994: 11, 23).
Reguly maga 1843-ban nyelvészeti kutatási szándékainak ismertetése után így ír terveiről a Magyar Tudományos Akadémiának: »Különös figyelmet kívánok fordítani e népek természettani viszonyaira is, s e népcsaládból egy koponyagyűjteményt szerezni össze, fejméréseket tenni s gipsznyomatokat venni, minek csinját itt magamévá
tettem...«
Vagyis, akárcsak mindmáig sokakat, Regulyt többek között az is foglalkoztatta, van-e vérségi kapcsolat, genetikai rokonság azok között, akiknek a nyelve rokon lehet. Egybevetve ezt a tényt azokkal az utasításokkal, amelyeket az MTA tudósai még 1841. május 3-án fogalmaztak meg Reguly számára (Oszkó 2004), megállapíthatjuk, hogy a rokonság antropológiai, kranioszkópiai, más szóval természettudományos megközelítése – egybevetve a pesti akadémikusok nyelvészeti, történelmi, régészeti, numizmatikai, könyvészeti stb. szempontjaival – Reguly saját elgondolása volt.
Az antropológiai tanulmányok célját szolgáló másik eszköznek, a koponyagyűjteménynek a létrejöttéről Toldy számol be: Bogoszlovszkojéban kapott Reguly két vogul »kaponyát«, melyet a Protasov bányaigazgató vezette észak-uráli expedíció, amely 1829 óta majd minden évben aranyat keresett a területen, hozott valamelyik kirándulásáról (Toldy 1850: LXX)."
(Vándor Anna 2009: Az antropológus Reguly adatközlői. – Nyelvtudományi Közlemények 106: 306–342.)
"...helyszíni gyűjtési cédulái két külön kötetben állnak. [...] Egyh. és B. 4. r. 82. sz. (225 lap). [...] Reguly kora tudományos kutatását jelentősen felülmúló komplex gyűjtési módszerrel dolgozott: antropológiai mérések, leírások mellett nyelvjárási, etnográfiai, geográfiai kutatásokat végzett, anyaggyűjtését pedig korának páratlan technikai feltételével, a fényképezéssel egészítette ki.
[1855-ben] Felelevenítette antropológiai ismereteit, főképpen a koponyakutatásra irányította figyelmét, amihez arctani stúdiumok is kapcsolódtak.
Reguly ... 1857-ben tervszerű és módszeres antropológiai vizsgálatot kezdett meg élő személyeken."
Selmeczi Kovács Attila 1975: Reguly Antal palóc jegyzetei 1857 : Dolgozatok a palóckutatás körében 1. – Heves M. nyomda, Eger, 159 pp. [AB 1999]
"Ber* készítette fel Regulyt urali útjára, ő buzdította antropológiai és néprajzi anyag gyűjtésére. Reguly Bertől tanulta az antropológia alapvető elemeit, az antropológiai mérések módját."
*oroszosan Karl Maximovics Ber, Karl Ernst von Baer (1792–1876)
Balassa Iván 1952: A Néprajzi Múzeum kapcsolatai az orosz néprajztudománnyal. – Ethnographia 63: 171–201.
"Verhoturjébül a' mintegy 15 mérföldnyire éjszak felé levő Bogoszlovszk-ba mene, hol Protaszov bányaigazgatót látogatá meg, ki több évig főnöke volt az éjszaki Uralon az arany föveny végett vizsgálódó küldöttségnek, melly 1829 ólta majd nem évenkint szokott vala tenni kirándulásokat, egész a' Szertán-ig, a' Szin-ja egyik mellék folyójáig. E' vizsgálódó járatokrul Reguly szebbnél szebb térképeket talála ott, mellyeknek számára való lemásolását is megrendelé gazdája. Két vogul koponyát is nyere ajándékba, mellyeket egyik tett kirándulásbul hozott volt a' küldöttség." (52. oldal)
Hunfalvy Pál 1864: Reguly Antal hagyományai., 1. köt. A vogul föld és nép. – Emich Gusztáv kiadó, Pest, VIII, 364 p. [AB 166]
"Jegyzeteinek számottevő részét antropológiai gyűjtése teszi ki: húsz helységben 86 részletes mérést ill. adatfelvételt végzett. Mint antropológus is úttörő munkát végzett, terepgyűjtése idején hazánkban a koponyakutatás még szinte ismeretlen volt. Az Oroszországban elsajátított és később tovább bővített antropológiai és fiziognómiai ismereteit teljesen előzmények nélkül alkalmazta hazai gyűjtései során. Az élő személyeken végzett antropológiai, koponyatani mérései csaknem két évtizeddel megelőzték a módszeres hazai koponyakutatást. Fényképfelvételei tulajdonképpen az antropológiai feljegyzések dokumentálását voltak hivatottak szolgálni, ezért a lemért személyek nevei előtt szereplő sorszámok a fotografálás sorrendjét követik.A részletesen felvett koponyaméreteken túl a testalkat fontosabb adatait is rögzítette. A koponyaalkati és formai sajátosságokat gondosan meghatározta." (23. oldal)
Reguly Antal 1994: Magyarországi jegyzetek. Szerkesztette és közreadja Selmeczi Kovács Attila. Néprajzi Múzeum, Budapest, 199 pp. (Series historica ethnographiae. A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti kiadványsorozata, 8.)
Bartucz Lajos 1963: Die fnnisch-ugrischen Beziehungen der ungarischen Anthropologie. – In: Ortutay Gy. (ed.): Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 20–24. [sept.] 1960. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 432–440.
Márton Mátyás 2009: Reguly Antal és az Északi-Urál térképe. – Geodézia és Kartográfia 11(61): 20–30. [URL: http://real.mtak.hu/12837/1/1275792.pdf]
Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház írása Reguly Antalról.
[URL: http://regulymuzeum.hu/tartalom/nevadonkrol]
| összeállította: Makra Szabolcs |
| Az oldal létrehozva: 2018-03-13 |
| Utolsó módosítás: 2018-03-27 |
 |
| Creative Commons 4.0 Magyarország Licenc Nevezd meg! - Ne add el! - Így add tovább! |
